Makroszkópos vagy mikroszkópos?
Az igazságügyi szakértői vizsgálatokat a régi időkben, pályám kezdetén szinte kizárólag az un. makroszkópikus módszerrel végeztük. Ez a szabad szemmel történő vizsgálatot jelentette, a hosszmérést acél vagy erősített vászon mérőszalagokkal, kisebb méreteknél a hagyományos 1/20 pontosságú tolómérővel végeztük. A falak nedvesedését tapintással vizsgáltuk.
Ma már ez nem így megy. Átléptünk a harmadik évezredbe és az elektronika fejlődése elérte mérőeszközeink és műszereink technikai megoldásait is. A teljesség igénye nélkül néhány példa az általam alkalmazott műszerek és mérőeszközök közül:
- Elektronikus tolómérő, pontossága 1/100-ad mm.
- Lézeres távmérő, pontossága 1/1000 m.
- Elektronikus (beszúrás nélküli) fal-, és anyagnedvesség mérő
- Lézeres-infrasugaras felülethőmérő (érintkezés nélküli méréssel)
- Elektronikus légállapot mérő (hőmérséklet, páratartalom, harmatpont)
Utóbbi eszközökkel igen pontosan és gyorsan lehet meghatározni az épületen belüli hőhidak helyét, valamint azt a fontos körülményt, hogy a páralecsapódásnak, és/vagy a penészedéseknek mi a konkrét oka (pl. keveset szellőztetnek, vagy építési hiba).
A falrepedések vizsgálatánál a korábbi egyszerű szemrevételezés vagy egyszerűbb mérések helyett ma már repedés mikroszkópokat használunk. A felületek egyenetlenségeinek vizsgálatához a parallaxis hibák kiküszöbölésére precíziós mérőékeket alkalmazunk.
Mindezek az eszközök segítenek abban, hogy az építési hibák vizsgálatánál a magyar és EU szabványok tükrében olyan eredményre juthassunk, amely a későbbiekben gyakorlatilag ne legyenek vitathatók.
